DEMÓ MÓD· semmi nem mentődik · a saját anyagod érintetlen
Most látod először?Három perc alatt végigmegyünk azon, mire való az egész: forrástól a kész írásig.
Dobd ide a dokumentumokat
vagy válassz mappát, fájlokat — a mappát almappákkal együtt olvassa be. A képek kimaradnak, csak a szöveg jön át; táblázatnál egy sor lesz egy kutatási egység.
TXTMDJSONDOCXPDFCSVXLSX
Chatgit-archívuma beszélgetések a szerverről — beszélgetésenként egy dokumentum, üzenetenként egy lapi
A chat-archívum titkokat is tartalmazhat: a Szivárgás-őrt hagyd bekapcsolva, mielőtt AI-nak küldenél belőle bármit.
Az oldal-egység beállítása erre is érvényes: ===== N. oldal ===== jelölő, címsor, vagy ~2500 karakter.
Oldal-egység
Minden fül erre mutat vissza. PDF-nél mindig a fizikai oldal, táblázatnál mindig egy sor — ott ez a beállítás nem érvényes.
Több fájl = egy korpusz részei, szöveges és táblázatos vegyesen. A nyelvet fájlonként találja ki, itt átírható.
Honnan jön a fülek tartalma
Nyers — a fájlokból, ahogy vannak. Mindig működik.Levezetett — a szövegből számolva (szavak, évek, együtt-előfordulás). Mindig működik.Jelölt — a gép javasol, te döntesz. Elfogadva kurált lesz.Kurált — betöltött csomagból, AI-válaszból vagy kézből.Nincs adat — a fül ehhez kurált réteget kér.
CSV és XLSX esetén beolvasó ablak nyílik: munkalap, fejlécsor, mezők és a név/év/hely oszlop megjelölése.i
Szivárgás-őri
Javaslat: először használd egy darabig AI nélkül. A nyers és a levezetett réteg magától működik, és a kurált réteget kézzel is építheted — sok kutatás soha nem jut el odáig, hogy gépi segítség kelljen hozzá. Ha eljön az ideje, érezni fogod: amikor ugyanazt a mozdulatot már századszor ismételnéd. Addig a prompt-híd is elég, ahhoz nem kell kulcs és nem kerül pénzbe.
AI-szolgáltatók nem kötelezői
A betöltött korpusz a böngészőben marad (IndexedDB), újratöltés után visszajön. Kurált csomag (JSON: EVENTS, PERSONS…) betölthető, a b1 még csak eltárolja.
i
Mű-hely — a készülő mű helye. A műhely fogyasztja a bizonyítékot, nem termeli. Ami itt keletkezik — vázlat, szakaszjegyzet —, az a te szöveged, és soha nem válhat bizonyítékká: a Kincsekre és az Állításokra hivatkozik, nem fordítva. A kézirat magában a szövegszerkesztődben él; ide a linkje kerül.
i
Fókuszok
Óranyilvántartási
Napló
Magyar szövegnél a rag nem számít: Bécs, Bécsben, bécsi.
Jelölt-mód. Nagybetűs név-jelöltek a szövegből — tölts be korpuszt.
jelöltelfogadottelvetettkurálthivatkozás
A szövegben talált helynevek a beépített névtárból — internet nélkül.i
Válassz évet a hisztogramon.
i
Szóprofili
i
Minden szöveg egy 54 sávos színképet kap egy rögzített mérési szabvány szerint: szóhossz-eloszlás, ritmus, ciklikusság, szövet, kötőanyag, írásjel, felszín. A sávrend és a skála állandó, ezért két színkép mindig összevethető — akár évek távolából is. A satírozott cella bizonytalan: kevés a szöveg ahhoz a méréshez.
Stílustávolság(korábban: Stílus fül)—
i
A stílustávolság azt méri, mennyire hasonlít egymásra két szövegminta a szóhasználat gépiesen mérhető szokásaiban — töltelékszavak aránya, betűkapcsolatok, írásjelek. Nem mondja meg, ki írta. Arra jó, hogy meglásd, hol van szakadás egy művön belül, és mely részek állnak szokatlanul közel egymáshoz.
Adj meg egy szókészletet: a Kutatópad megnézi, a korpusz mely lapjain sűrűsödik. Levezetett réteg — nincs benne értelmezés.
i
Írd le, mi érdekel, és nyomj Elemzést. A Kutatópad megmutatja, hol és mi mellett van jelen a kérdésed a korpuszban — AI nélkül is.
ii
i
i
i
Negatív leleteki
Amit megfelelő módszerrel kerestél, de nem találtál — ez is eredmény, és a kutatás történetének része.
gépi kivonatikurált
Generált anyag, nem forrás. Ami itt születik, nem kerül a korpuszba, és nem lesz belőle bizonyíték. A kimenet magától fájlba mentődik, a prompttal együtt — de az eszköz nem használja fel semmire.
1. Miből dolgozzoni
2. Mit kérsz
1Vázlatelőbb a szerkezet — szerkesztheted, mielőtt szöveg lesz belőle
2Tartaloma vázlatból — a kimenet magától fájlba mentődik
Beállítások
Megjelenítést és viselkedést szabályozó kapcsolók. Ami a korpuszt vagy a kurált réteget érinti, az a saját fülén marad.
Hangos bemutatókVezetett végigjárás hanggal. A bemutató demó módba kapcsol — a saját anyagod érintetlen marad.
Szóprofil színezéseA háttérszín skálája az oszlopon belül. A logaritmikus a ritka szavakat is láthatóvá teszi, a lineáris a valódi arányokat mutatja.
Gyűjtött listákA fontos és a töltelék lista kezelése: kivétel, ürítés, globális élesítés.
Küszöbök — hol mit állítaszAz eszköz több helyen dönt „elég gyakori-e", és ezek szándékosan külön állíthatók. Itt látod egyben, melyik hol van:
Bővítmény-kapuA Kutatópad fogadja a Chrome-bővítmény kérdéseit: a bővítmény innen kéri le a Felderítő és a Fókusz tételeit (az alias-alakokkal együtt), és ide küldi vissza, amit a weboldalon relevánsnak jelöltél — a lelet a Jegyzettömbbe, az emlékeztető a Teendőkbe kerül. A csatorna ugyanazon az ablakon át megy, ezért bármely itt futó szkript tud üzenetet küldeni — munkamenet-azonosító ezen nem segítene, mert a forgalmat is látja. Ami véd: egyszeri, kézi engedély munkamenetenként (szkript nem tud gombot nyomni), minden kapu-esemény a Műszerfal naplójába kerül (nincs csendes kiolvasás), és a kapu egészében kikapcsolható. A „hello" kérés engedély nélkül is megy, de nem ad ki adatot — csak annyit mond, hogy itt egy Kutatópad van. Az engedély a lap bezárásáig él, és bármikor visszavonható. Gyorsfókusz (kapu v2): a weboldalon kijelölt szövegből a Kutatópad fókusz-jelölteket nyer ki — nevek, szervezetek, dátumok, fogalmak —, és visszaadja őket a bővítménynek, ahol te hagyod jóvá; itt semmi nem mentődik. Amit a program nem tud eldönteni (egyszavas nagybetűs alak: lehet név és lehet hely), azt nem sorolja be találomra, hanem rád bízza — besorolás nélkül az a tétel kimarad. A jóváhagyott gyorsfókusz a bővítményben él, és a böngészés során a következő lapokra is elkísér; a Kutatópad Fókuszai közé csak akkor kerül be, ha külön kéred — így a kísérletezés nem szemeteli tele a mentett fókuszokat.
Szűrők a fejlécbenA fejléc fontos és töltelék jelölője az egész korpuszt szűkíti: csak azok az egységek (lapok, sorok) maradnak, amelyekben van fontosnak, illetve töltelékszónak jelölt szó. Minden fül erre a szűkített halmazra dolgozik, és a darabszámok is ehhez igazodnak.
A Kutatópad három rétegben dolgozik: a nyers szöveg abból van, amit betöltöttél; a levezetett réteg abból számol, amit a szöveg tartalmaz; a kurált réteg pedig az, amit te teszel hozzá — és csak ez utóbbi mondja meg, mit jelent mindez. Alább fülenként, amit tud, és amit nem.
BeillesztésA „Szöveg beillesztése…" gombbal vágólapról is behozhatsz anyagot: adsz neki nevet, és ugyanúgy lapokra bomlik, mint a fájlok. Név nélkül időbélyeges nevet kap.
BetöltésDobd az ablakra a fájlokat, vagy nyiss mappát — a mappát az almappáival együtt járja be (hat szint mélyen), a rejtett és a technikai mappákat kihagyva. Az almappában talált fájl neve elé kerül az útvonala (1957/jegyzokonyv.pdf), így a fájllistában megkülönböztethető és szűrhető. A beolvasás végén kiírja, hány fájl hány mappából jött, és mennyi maradt ki nem támogatott formátum miatt. TXT, MD, JSON, DOCX, PDF, CSV, XLSX — a képek kimaradnak. Szkennelt PDF-ből nincs szöveg: azt előbb OCR-ezni kell.
Kereszttábla: három üzemmódA keresett értékek sávjában rádiógombok döntik el, mi számít találatnak. ÉS — csak az a rekord, amelyikben mind szerepel. VAGY — amelyikben bármelyik. EGY — mindig csak a legutóbb választott érték: új értékre kattintva a program kidobja a régit, így egyesével járhatod végig a cellákat anélkül, hogy törölgetned kellene. Az EGY-re váltás a legutóbbi értéket tartja meg.
KereszttáblaNem tölt be semmit: a Betöltés fülön beolvasott táblázatos forrásokon dolgozik, és a kikapcsolt dokumentum itt sem szerepel. Egy cellára kattintva ugyanazt az értéket keresi minden aktív forrásban — a táblázatokban teljes rekordként, a szöveges forrásokban lapként. Több érték kattintható össze, és a „mind egyszerre" pipa dönti el, hogyan: bepipálva ÉS — csak az a rekord találat, amelyikben mind szerepel (szűkítés); kivéve VAGY — bármelyik érték elég (gyűjtés, például öt név egyszerre). Minden találat mellett ⚑ Kincs és ✎ Teendő gomb, tehát a felfedezés bekerül a bizonyítékláncba. Nincs master és slave — minden forrás egyenrangú. Az „ékezet nélkül is egyezzen" kapcsoló alapból ki van kapcsolva: így az ékezethiba is látható marad, ami adathibánál gyakran maga a lelet. A gyakori értékre figyelmeztet, mert ami ezer rekordban ott van, az nem azonosít.
Táblázat: CSV és XLSXEgy sor = egy kutatási egység, tehát a keresés, a Fókusz, a Kincsek és az Állítástár ugyanúgy dolgozik rajta, mint egy könyvlapon — csak a hivatkozás nem „143. lap", hanem „szemelyek.xlsx · Nyilvántartás · 184. sor". Excelnél munkalapot választasz; a fejlécsort magától javasolja, de átállítható. A beolvasás az első teljesen üres sorig tart: az egy-egy üres cella nem baj, de az utána következő másik táblát vagy jegyzetet nem találgatja ki — arról figyelmeztet. Oszlopok kikapcsolhatók, és megjelölhető, melyik a név, az év és a hely: ettől lesz pontos az Időgép és a térkép. A CSV kódlapját (UTF-8, Windows-1250) és elválasztóját (pontosvessző, vessző, tab) magától felismeri.
Előre-hátraA fejléc ← → gombja a saját lépéseidet követi: fül, megnyitott lap, keresés, kiválasztott év. Alt+balra / Alt+jobbra billentyűvel is. Az utolsó 60 lépés marad meg.
Betöltés-jelzőBeolvasás közben piros állapotsor mutatja a készültséget: hányadik fájlnál tart a program hányból, százalékban és sávval, mellette az éppen olvasott fájl neve — PDF-nél az oldalszámmal együtt (2018_3.pdf — 60/73 oldal). A végén zöld összegzés: hány fájl olvasódott be, hány frissült, mennyi egység lett a korpuszban és mennyi ideig tartott. Ha valamelyik fájl elhasalt, a darabszám mellett piros jelzés áll, alatta a hibaüzenetek, és a napló is rögzíti. Így egy több száz fájlos mappánál sem kell találgatni, hol tart vagy mi maradt ki.
Korpusz törléseA „Korpusz törlése" gomb rákérdez, és megmutatja, mi tűnik el: hány dokumentum, hány egység, és hány kurált tétel veszíti el a forráshelyét. Alapból csak a dokumentumok törlődnek — a kincsek, kartonok, állítások, teendők és negatív leletek megmaradnak, árva jelöléssel, hogy egy új kiadás betöltésekor a horgonyból újraköthetők legyenek. Ha tényleg tiszta lapot akarsz, külön ki kell pipálni a „kurált réteget is töröljem" jelölőt, ami mellett ott áll, pontosan mennyi tétel esne áldozatul. Az óranyilvántartás, a napló és a beállítások egyik esetben sem törlődnek.
Dokumentum törléseA fájltábla utolsó oszlopában minden sor végén van egy ✕: a dokumentum kivehető a korpuszból. Szűrés esetén a „Szűrtek törlése" gombbal az egész szűrt halmaz egyszerre. Törlés előtt a program megmondja a következményeit: hány kincs, teendő és hivatkozás veszíti el a forráshelyét, és hány forráslapon törlődik a függés-hivatkozás. A kurált réteg nem vész el: a kincs szövege, a megjegyzésed és a bizonyíték-szerep megmarad, csak ⚠ törölt forrás jelöléssel — így az állítás nem marad alátámasztás nélkül csendben. A megmaradó dokumentumok kincsei a horgonyból újrakötődnek a helyes lapra.
Sok dokumentumChat-archívumnál vagy nagy gyűjteménynél a fájllista fölött van névszűrő, mellette „Mind be" és „Mind ki", amelyek csak a szűrt halmazra hatnak. Ha a dokumentumnév szögletes zárójeles forrás-előtaggal kezdődik ([chatgpt] …), a program forrásonként összegez — a jelvényre kattintva egy mozdulattal arra a forrásra szűkít, és onnan kapcsolható ki vagy be az egész.
Ki- és bekapcsolásA Betöltés fájltáblájában a bal oldali jelölővel bármelyik dokumentum kikapcsolható: kimarad a keresésből, a folyamatos olvasásból, a kartotékból, a szóprofilból és a fókuszból is — de a korpuszban marad, egy kattintással visszajön. Párhuzamos kiadások, fordítások összevetéséhez.
Oldal-egységA jelölős (===== N. oldal =====) szöveg oldalankénti, a címsoros dokumentum fejezetenkénti, a többi ~2500 karakteres lapokra bomlik. PDF: fizikai oldal.
OlvasásÜres keresőmezőnél a Szöveg fül a teljes korpuszt mutatja folyamatosan, fájlonként címsorral — görgetve tölti a következő lapokat. A lapszámra kattintva az olvasóba ugrik.
SzövegRagtűrő keresés magyar szövegben (tő = a 6-nál hosszabb szó utolsó két betűje nélkül). A „pontos alak" kikapcsolja a ragtűrést és szóhatárhoz köti a keresést: a „jel" ilyenkor nem találja a „jelentés"-t, sem az „életjel"-t. A sáv a találatok eloszlása; kattintva ugrik. Az olvasóban ←/→ lapoz.
KartotékTáblázatos forrásnál az oszlopnevek nem lesznek jelöltek (minden sorban ott vannak, tehát nem tartalom), és a szóprofil töltelékszó-listájába is bekerülnek. Nagybetűs szókapcsolatok, amik legalább N oldalon előfordulnak — jelöltek. Elfogad/Elvet döntésed megmarad. A név kattintva keres a Szövegben.
TérképA „Helyek keresése" a kartoték jelöltjeit veti össze a beépített névtárral — internet nélkül. Ismeri a ragozott alakot („Győrben") és a magyar történelmi neveket („Pozsony"). A jelölő mérete az említések száma; kattintva ugorhatsz a szöveghez. Ha egy helynév egy nagybetűs futam közepén áll („Kovács Péter Győrben"), a program a futam szavait külön is megnézi a névtárban — a buborékban ilyenkor szövegrész a forrás jelölése. Ha egy kurált hely nincs a névtárban, az „Ismeretlenek keresése online" gomb kérdezi meg a Nominatimtól — másodpercenként egyet, és az eredmény megmarad.
Térkép: keresés és a nem-helyekA térkép sávjában van kereső: ahogy gépeled a hely nevét (mai vagy történelmi alak), a térkép magától ráközelít (kb. ±120 km-es kivágás, Leafletnél 11-es nagyítás), a találatot célkereszt jelöli, a többi jelölő elhalványul, és megnyílik a buborék, a többi jelölő elhalványul, a buborék megnyílik. Több találatnál a legtöbbet említettre ugrik, és megmondja, hányat talált. A térképre pedig nem kerül fel, amit a Kartotékon személynek, szervezetnek vagy eseménynek soroltál be, illetve amit jelöltként elvetettél — a számuk a térkép állapotsorában látszik („3 nem hely"). Ha menet közben veszed észre, hogy egy jelölő téves, a buborék „nem hely" gombja személyként felveszi kurált kartonnak, és azonnal lekerül a térképről; a Kartotékon bármikor átsorolható.
Térképmódok és pontos egyezésA lenyílóban három mód: rajzolt (offline, beépített határvonalak), OSM csempe (valódi térkép a saját nézetben), Leaflet (online, teljes nagyítás és buborékok — igényre tölt be, nem növeli a fájlt). Ha nincs net, a Leaflet magától visszavált a rajzoltra. A doboz alsó sarkából húzva magasabbra vehető, és a beállítás megmarad. A „csak pontos egyezés" kikapcsolja a ragtűrést: csak a szótári alak talál, így kevesebb a téves helynév.
IdőgépÉvszám-említések oszlopa évenként; egy évre kattintva az azt említő mondatok. A kék oszlop olyan év, amelyhez kurált esemény tartozik. Térkép: b3.
FelderítőGyors próba: a keresőbe vesszővel felsorolod a szavakat, megnyomod a Keres gombot, és rögtön látod, hol sűrűsödnek a korpuszban — sávdiagram és a legsűrűbb lapok. Nem kell hozzá sem név, sem mentés: kísérletezel, és csak ha jó a találat, nyomsz Mentés-t. Név nélkül a program nevezi el: három szóig mindegyikből, hosszabb listánál a három legegyedibb szóból (amelyik a legkevesebb lapon fordul elő), a maradék darabszámával. A fejléc nem görgetődik el, tehát folyamatosan átírhatod a szavakat. Ami nem fordul elő a korpuszban, néma jelöléssel látszik; ha egyik szó sem, egy gombbal negatív leletként rögzíthető. Az „Átküldés Fókuszba" a mostani szókészletet viszi át — mentés nélkül is.
FókuszMegfordítja az irányt: nem a szövegben keresel, hanem kimondod, mi érdekel, és a korpusz felel. Jelenlét-térkép, forró lapok olvasási sorrendben, néma tételek, együttjárás, környezet, idővonal. Letölthető MD-ben, menthető a kurált rétegbe, és a prompt-híd innen viszi az AI-nak a legsűrűbb lapokat.
MűszerfalAz első fül a kutatás állása: korpusz, kincsek, teendők, állítások állapot szerint, és fókuszonként a bizonyítási helyzet (kattintva megnyílik az elemzés). Alatta időrendi napló — a kincsek, teendők és állítások saját időbélyegéből, plusz a korpusz-betöltés, fókusz-elemzés, AI-hívás és mentés eseményeiből. Szűrhető típusra és időszakra, MD-ben menthető.
ÓranyilvántartásA Műszerfalon naponta látod a ténylegesen munkával töltött időt (3 perc tétlenség után szünetel a mérés), fülre bontva, hogy mivel telt. A böngészőn kívüli munkát „+ Kézi tétel"-ként veszed fel megjegyzéssel. Kerekítés és óradíj beállítható, az egész CSV-ben és a műszerfal-jelentésben is benne van. Belső nyilvántartásnak jó — hiteles bizonylatnak önmagában nem.
Saját bizonyítékA Kincsek fülön a „+ Saját bizonyíték" olyan tételt vesz fel, ami nem a betöltött korpuszból való: saját megállapítás, másik könyv, levéltári jelzet, interjú. Megadod a szövegét és a forráshivatkozást, és ugyanúgy köthető állításhoz — az exportban külön csoportban, a hivatkozásával jelenik meg.
MűszerfalA fókusz-jelentés élén álló számok: hány állítás tartozik ide, mennyi csak mellette, vegyes, csak ellene, bizonyíték nélküli; hány nyitott teendő és hány kincs szolgál bizonyítékul. Így egy pillantásra látod, hol tart a bizonyítás — és hol nem tart sehol.
TeendőkUgyanúgy jelölsz, mint a Kincseknél, de más célból: „✎ Teendő" a kijelölésnél, vagy „+ Új teendő" forráshely nélkül. Kategóriák: ötlet, félbehagyva, ellenőrizni, egyéb; mindegyik időbélyeget kap, a pipa lezárja (a lezárás ideje is látszik). Szűrhető kategóriára és állapotra, MD-ben menthető pipálható listaként. Az „ellenőrizni" típusú teendőből a „Állítás lesz belőle" gombbal állítás készül, amihez bizonyítékot köthetsz.
KincsekOlvasás közben jelölj: kijelölt részlet („✚ Kincsbe"), egész lap (az olvasó ⚑ gombja), vagy szakasz („⟦ Szakasz innen", majd a végén „⟧ Idáig" — több lapon át is). Mindhez megjegyzés jár. A Kincsek fülön kipipálod, mi kerüljön bele, és egy MD-kéziratba mented — ez a szűkített kutatási anyag. A jelölők horgonyzottak, így másik kiadáson is visszatalálnak.
Tétel-zsetonokA mezők fölött egyetlen ragadós sávban látszik minden tétel, csoportcímkékkel — görgetés közben is kéznél van. Egy kattintás kikapcsolja: a szövegben marad, de kimarad az elemzésből, és a jelentés azonnal újraszámol, ugyanott maradva. Az időszak ugyanígy viselkedik. Az „Elemzés" gomb csak az első futtatáshoz és a mezők átírása után kell — ilyenkor kék gyűrű jelzi, hogy elavult az eredmény.
Fókusz-sablonA „Sablon mentése" a kérdéseidet külön JSON-ba teszi — korpusztól függetlenül. Másik dokumentumnál a „Sablon betöltése" visszahozza, és egy Elemzéssel máris látod, ugyanaz a kérdés mit hoz az új forráson. Ha a mezők üresek, az összes mentett fókuszod egy fájlba kerül.
ÁllítástárTézis–ellenvetés párok hitelesség-címkével: dokumentált, értelmezés, feltevés. Kézzel rögzíted, vagy az AI javasolja a prompt-híddal. Ez értelmezés, nem a szöveg ténye.
Alakok és alakcsoportokA jelölt-kinyerés a közös tő alapján gyűjti egybe a szóalakokat, és ez tévedhet: a Jelen alá bekerül a Jelenleg, Jelentős, Jelentések is, pedig ezek nem ugyanannak a szónak a ragozott alakjai. Ezért a program megvizsgálja az alakcsoport összetartozását: a fő alakhoz képest a maradéknak valódi magyar ragnak kell lennie (a tővégi hangváltozást — Imre → Imrének — figyelembe véve). Ha az alakok többsége nem ilyen, a kártya „Bizonytalan alakcsoport" figyelmeztetést kap, a felismert típus mellé (?) kerül, és az Elfogad vakon nem működik — előbb ki kell jelölni, mely alakokat fogadsz el vagy vetsz el egyenként. Rövid, egyszavas fő alaknál szigorúbb a mérce, mert ott gyakori a véletlen szókezdet-egyezés.
Ha a csoport összetartozó (például Miklós Imre · Miklós Imrének · Miklós Imrét · Miklós Imrével), az Elfogad a fő alakot veszi fel kurált kartonként, a többi alakot pedig alias-csoportba teszi alá — így a keresés, a Kartoték, a Fókusz és a Háló egy személyként kezeli őket.
Kategorizál vagy ElfogadA jelölt-kártyán két út van. A Kategorizál ugyanazt az ablakot nyitja, mint a kijelölésből való felvétel: rögtön megadod a típust (személy · szervezet · hely · esemény · hivatkozás), a szerepet, eseménynél az évet. Az Elfogad gyorsabb: kurált karton lesz belőle kategória nélkül, és a kurált nézetben bármikor besorolható a fejlécében lévő lenyílóval. A besorolatlan tételek látszanak — a kurált fejléc kiírja a számukat, a Kapcsolati háló pedig jelzi, hogy kimaradnak, mert típus nélkül nem tudja, minek rajzolja őket. Így a gyors átfutás és a gondos besorolás nem zárja ki egymást: előbb végigmész, aztán rendezel.
HivatkozásokAz ötödik kartontípus más természetű, mint a többi: a személy, szervezet, hely és esemény a szövegben lévő dolog, a hivatkozás viszont mutató a szövegen kívülre — levéltári jelzet, könyv, sajtócikk, lábjegyzet. Olvasás közben kijelölöd, és a „⊞ Kartotékba" gombbal hivatkozás típussal veszed fel; a program tippel, ha jelzetszerű a kijelölés. Fajtája és állapota van: megnézendő · megnéztem · nem elérhető — ettől lesz munkaeszköz, nem puszta lista. A Kartotékon külön zseton alatt gyűlnek, a Műszerfalon látszik, hány megnézendő vár, és MD-ben menthető lista lesz belőlük a következő levéltári naphoz. A hálóba nem kerülnek be, mert nem szereplők. Egy gombbal saját bizonyítékká tehető, ha utánanéztél — és ha később betöltöd a hivatkozott művet, a forráslap „más forrásból származik" mezőjével a függés is rögzíthető.
Felvétel a KartotékbaA Szöveg fülön kijelölt részletből a lebegő sáv „⊞ Kartotékba" gombjával kurált karton lesz: megnevezés, típus (személy · szervezet · hely · esemény), szerep vagy leírás, eseménynél év. A horgonyt a program a kijelölés környezetéből készíti, tehát a karton később is visszavisz ide — akkor is, ha közben másik kiadásra cserélted a szöveget. Ez a kurált réteg kézi útja: nem kell hozzá sem a Kartoték jelölt-listája, sem AI. Az így felvett nevek azonnal számítanak a Kapcsolati hálóban és a Fókusz elemzésében.
Háló: önálló építés, kidobás, elfogadásA forrás lenyíló dönti el, miből épüljön a háló: kurált nevek (amit már elfogadtál) vagy önállóan a szövegből — ez utóbbi a jelöltekből dolgozik, és szándékosan hibás találatokat is hoz, hogy legyen mit kigyomlálni. A kapcsolattípusok külön kapcsolhatók: ember–ember · –hely · –esemény · –időpont; hely–hely, év–év párokat soha nem húz. Az esemény lehet kurált (pontos) vagy automatikus (szólista alapján: ülés, tárgyalás, letartóztatás… — zajosabb). Az évszámok külön csomópontok, csak szereplőhöz kapcsolódnak.
A csomópont-panelen az ✕ Eldobás azt jelenti: ez nem név — kikerül a hálóból, a kurált rétegből, és a Kartotékon is elvetett lesz, tehát mindenhol egyszerre. Az él-panelen a ✕ Nem kapcsolat csak azt a párt dobja el: a nevek maradnak. Mindkettő tartósan tárolva, újraépítéskor sem jön vissza; az „eldobottak" gomb visszaengedi őket.
A ✔ Elfogadom pillanatfelvételt készít a mostani hálóról. Ezután minden újraépítéskor az új elemek szaggatottan jelennek meg, és az állapotsor kiírja, hány új név és kapcsolat jött be — így egy új kötet betöltése után csak azt kell átnézned, ami tényleg új. Ha egy elfogadott elem eltűnik (például mert törölted a forrását), azt is jelzi.
Kapcsolati hálóErő-alapú elrendezésű háló a kurált nevekből — a besorolatlanok is benne vannak, szürkével, és a csomópontra kattintva helyben besorolhatók: minden csomópont egy elfogadott személy, szervezet vagy hely, az él pedig azt jelenti, hogy ugyanazon a lapon fordulnak elő. A jelölő mérete azt mutatja, hány lapon szerepel a név, az él vastagsága a közös lapok számát. Aliasokkal és ragtűrő tővel keres, tehát a névváltozatok is számítanak. Állítható, hány közös lap kelljen egy élhez, és az évcsúszkával egyetlen évre szűkíthető — ilyenkor csak az adott évet említő lapok számítanak. A háló nem bizonyít semmit: az együtt-előfordulás nem kapcsolat. Ezért az élre kattintva megnyílnak a közös lapok idézettel; onnan ugorhatsz a szöveghez, kincset vehetsz fel, állítást készíthetsz a kapcsolatról — vagy ha átnézted és nincs köztük valódi összefüggés, negatív leletként rögzítheted.
JegyzettömbA korpusz előszobája: ide másolhatsz netről vagy máshonnan hozott szöveget, amiről még nem tudod, hitelt érdemel-e. A tételek egymás alatt állnak, szerkeszthetően; cím, forrás-URL, szöveg, megjegyzés és állapot (átnézendő · hasznos · kidobandó) tartozik hozzájuk. Egyetlen elemzés sem látja — se keresés, se Szóprofil, se Kartoték, se Színkép —, és közvetlenül nem lehet belőle bizonyíték: ez szándékos, mert így nem kerülheted meg a forráskritikát. Három kijárata van: → Korpuszba (dokumentummá válik, és a forráslap előre kitöltve jön: weboldal-típus, az URL a jelzet mezőben, a dátum, plusz a figyelmeztetés, hogy a hitelessége nem ellenőrzött); → Kincsbe saját bizonyítékként, ha csak egy idézet kell belőle; → Hivatkozásba, ha még el sem olvastad, és csak a link kell megnézendőként. A Műszerfalon látszik, hány átnézendő jegyzet vár. MD-ben állapot szerint csoportosítva menthető.
Negatív leletA kutatás történetének nemcsak az a része, amit megtaláltál, hanem az is, amit megfelelő módszerrel kerestél, de nem találtál. Az Állítástár alján rögzíthető: mit kerestél, milyen módszerrel, mi lett az eredmény (nem találtam · részben · bizonytalan), és a saját megjegyzésed. A keresési teret — hány dokumentum, hány egység, mi volt kikapcsolva, éltek-e aliasok — és a dátumot a program rögzíti magától, mert e nélkül a negatív lelet semmit nem ér. Két helyről indítható egy gombbal: nulla találatos keresésnél a Szöveg fülön, és a Fókusz néma tételeiből. Minden leleten ott áll a záradék: ettől még nem állítható, hogy a keresett dolog nem létezett — csak az, hogy ebben a keresési térben, ezzel a módszerrel nem volt megtalálható.
ForráskritikaA Betöltés fájltáblájában minden dokumentum mellett ott a forráslap: forrástípus (eredeti irat, másolat, visszaemlékezés, másodlagos feldolgozás, sajtó, weboldal…), elsődleges vagy másodlagos, szerző, keletkezés, bibliográfiai jelzet, megbízhatósági megjegyzés és a lehetséges torzítás. A program nem minősít — te dokumentálod a saját forráskritikai ítéletedet, és üresen hagyva is minden működik. Egyetlen mező viszont megváltoztatja a következtetést: a „más forrásból származik". Ha megjelölöd, hogy egy dokumentum egy másik itteni forrásból merít, az Állítástár független forrásokban számol, nem kincsek darabszámában — három átvétel ugyanabból az iratból egy bizonyíték. Ilyenkor az állapot nem „alátámasztott · 3", hanem „egy forrásra megy vissza · 3 (1 forrás)", és a bizonyítéksoron látszik a forrás típusa meg a ⤴ jel, hogy honnan merít.
Bizonyíték-láncAz állítás alá a „+ bizonyíték hozzárendelése" gombbal köthetsz Kincseket mellette · ellene · kapcsolódó szerepben (a címkére kattintva vált). Az állapot ebből számolódik — nincs bizonyíték, alátámasztott, ellentmondásos, cáfoló —, nem te állítod be. Az állítás fókuszhoz is köthető: a fókusz-jelentés végén megjelenik az állapotával. A Kincsek fülön látszik, melyik részlet hány állításhoz van kötve. Az egész MD-ben menthető.
ÖsszefoglalóKétféle. A gépi kivonat a leggyakoribb tartalmas szavakat tömörítő mondatokat emeli ki — kiemelés, nem értelmezés. A kurált összefoglaló a prompt-hídból vagy csomagból jön.
Archívum-feldolgozásRejtett funkció: a fejléc ▤ gombját 10 másodpercig nyomva tartva jelenik meg a Betöltés fül alján a chat-archívum panel, és ugyanígy tüntethető el. Szerveren futó változatban tölti be a beszélgetéseket korpuszként — beszélgetésenként egy dokumentum, üzenetenként egy lap, fajta és dátum szerint szűrve. Helyi fájlból futtatva nincs mit lekérnie. Chat-archívumnál a Szivárgás-őrt hagyd bekapcsolva.
Mikor kell AI?Javaslat: először használd egy darabig AI nélkül. Az első két réteg — a nyers szöveg és a belőle számolt adatok — magától él, a harmadikat, a kurált réteget pedig kézzel is építheted: kartonok, kincsek, állítások, teendők. Ha eljön az ideje, érezni fogod — akkor, amikor ugyanazt a mozdulatot már századszor ismételnéd, vagy amikor a korpusz nagyobb, mint amennyit egy ember végigolvas. Addig a prompt-híd is elég: nem kell hozzá kulcs, nem kerül pénzbe, és te látod, mi megy ki és mi jön vissza.
Szivárgás-őrA Betöltés fülön kapcsolható fék: minden kimenő prompt átvizsgálva, mielőtt vágólapra kerülne vagy elindulna az API felé. Felismeri az API-kulcsot, tokent, jelszavas kapcsolati sztringet, e-mail címet, bankszámlát; mellé saját tiltólistát adhatsz meg soronként, és bekapcsolható, hogy a Kartotékban elfogadott nevek is védettek legyenek. Találatnál blokkoló ablak jön: Mégse (ajánlott) vagy maszkolva küldés, ahol a találatok helyére [ANONIM-n] kerül — a válasz beolvasásakor a Kutatópad visszateszi az eredetit, hogy a horgonyok feloldódjanak. Chat-archívumnál ez nem formalitás: a régi beszélgetésekben kulcsok és ügyféladatok lehetnek.
AI-kulcsA Betöltés fülön megadható OpenAI-, Anthropic- vagy Mistral-kulcs (vagy saját proxy-végpont). Ekkor a hidaknál megjelenik az „AI futtatása most", és a nevek/események/állítások kinyerése az egész korpuszon, lapcsomagonként is lefuttatható. Kulcs nélkül minden működik, csak másolással.
Prompt-hídNincs API-kulcs és nincs költség: az eszköz promptot gyárt a választott lapokból, te beviszed egy chat-AI-ba, a választ visszailleszted. A JSON körüli kerítést, bevezetőt, elgépelt vesszőt elnézi.
HorgonyMinden kurált tétel szó szerinti részletet tárol a szövegből, nem lapszámot. Ezért egy másik kiadáson, másik fájlon is megtalálja a helyét — a „→ N. lap" link odaugrik.
Projekt-csomagA Betöltés fülön a „Projekt mentése" egy JSON-ba teszi a korpuszt, a kurált réteget, a kartoték-döntéseket és a szálakat. Ez a megosztható, archiválható forma.
AliasokA Szóprofilban „alias-gyűjtés" módban összekattintod azokat az alakokat, amelyek ugyanazt jelentik — elgépelés, szinonima, névváltozat, ragozott alak, amit a gépi tő nem fogott össze. Az összevonás után a keresés, a Kartoték, a Szóprofil, a Fókusz és a Kereszttábla egy szóként kezeli őket, a vezéralak nevén. Mivel ez értelmezés és nem tény, az „aliasok élnek" kapcsolóval egy mozdulattal visszanézhető a nyers állapot, a csoport pedig bármikor bontható. A csoportok külön JSON-ban menthetők és másik korpuszra ráhúzhatók; a projekt-csomagban is utaznak.
ÖtletadóKísérleti fül az írói fantáziának. Összekattintod, miből dolgozzon — jellemző szavak, a Fókusz fogalmi párjai, kurált nevek, szó szerinti kincsek, a Színkép mért stílusjegyei —, kézzel is hozzátehetsz részletet, vagy betöltesz egy korábbi MD-t alapanyagnak. Két lépcső: előbb vázlat, amit szabadon átírhatsz (vagy magad írsz meg, akár fájlból), és csak abból lesz szöveg. Kulcs nélkül a prompt-híddal megy, kulccsal egy gombbal. A kimenet generált anyag: a Kutatópad nem adja a korpuszhoz, nem lesz belőle bizonyíték, és semmilyen elemzés nem használja fel — viszont a vázlattal és a teljes prompttal együtt magától fájlba mentődik, hogy megismételhető legyen. Ha szerzői jogvédett részletet illesztesz be, az API-n kimegy egy harmadik félhez: a Szivárgás-őr a titkokat fogja, a szerzői jogot nem.
Színkép — eloszlás nézetA „Megjelenítés" lenyílóval átválthatsz σ-profilra: minden csík egy vonal, a vízszintes tengelyen az 54 sáv, függőlegesen pedig az, hogy az adott érték hány szórásnyira van a most mért csíkok átlagától. A sávozott mező ±1σ (a minták kétharmada) és ±2σ (95%) — ami ezen kívül fut, az ebben a halmazban kiugró. Fontos különbség a rácshoz képest: a rács a rögzített szabványhoz viszonyít, az eloszlás a most betöltött anyaghoz. Egy pontra kattintva megjelenik az adott sáv haranggörbéje, rajta a többi csík helyzete és a kiválasztott σ-értéke. Négy csíknál kevesebbnél szól, hogy az eloszlás nem mond sokat.
SzínképMinden szöveg egy rögzített, 54 sávos mérési szabvány szerint kap színképet: szóhossz (1–15 betűs szavak aránya), ritmus (mondathossz átlag, szórás, ferdeség, rövid/hosszú/egyszavas arány, tagmondat), ciklikusság (a mondathossz-sorozat spektruma lassú/közepes/gyors sávban, a vesszők ritmusa, a szavak visszatérési távolsága), szövet (szóhossz, gazdagság, egyszeri szavak, Zipf-lefedettség, toldalékoltság), kötőanyag (kötőszó, névmás, tagadás, kérdőszó, névelő, igekötő, én-arány), írásjel (kilenc jel sűrűsége), felszín (tulajdonnév, szám, betűszó, párbeszéd, sortörés). A sávrend és a referencia-tartományok nem változnak — ez teszi összevethetővé a tavaly és a jövőre mért szöveget. A cellában a nyers szám, a szín a szabvány-tartományban elfoglalt hely; satírozva, ha kevés hozzá a szöveg. Két skála: a rögzített szabvány, vagy az adott korpusz szélsőértékeihez feszítve (különbségek kiemelésére). Az „egy dokumentum, ablakonként" nézet spektrogram: a szöveg mentén látszik, hol változik a színkép. A kötőanyag- és toldalék-sávok magyar szólistával mérnek, más nyelven bizonytalanként jelennek meg.
Fókusz: dátumokAz Időszak (tól–ig) évszámra szűkít — a Dátumok mező ezzel szemben egy konkrét napot keres a szövegben, sokféle írásmódban. A „1956. október 23." megtalálja az 1956. okt. 23-i, 1956.10.23., 1956-10-23 és 1956. 10. 23. alakot is, a ragozott nappal együtt (23-án). Év nélkül megadva („október 25.") minden évben keres; nap nélkül megadva („1957. január") az egész hónapot. A számok nem csúsznak el: a 234-es irat nem lesz 23-a, és a 11956 nem lesz 1956. A dátum-tételek a Chrome-bővítménybe is átmennek, ugyanezekkel az alakokkal.
Jegyzettömb: két üzemmódA Jegyzettömb sávjában választható, mit lásson a program a jegyzetekből. Bizonyíték mód (alap): karantén — egyetlen elemzés sem látja, és közvetlenül nem lehet belőle bizonyíték. Felderítő mód: a jegyzetek külön dokumentumként részt vesznek a keresésben és a levezetett rétegben, tehát a Szóprofil, a Kartoték, a Fókusz és a Színkép is számol velük — hasznos, ha a bemásolt anyagban is keresni akarsz. Felderítő módban is igaz viszont, hogy a jegyzet nem kerül a korpuszba (nem mentődik vele), és nem emelhető bizonyítékká: ahhoz a → Korpuszba vagy a → Kincsbe gomb kell, ahol forráslapot kap. A váltás azonnal újraszámolja az elemzéseket.
Bővítmény-kapuA Kutatópad együtt tud működni a Chrome-bővítménnyel: böngészés közben a bővítményre kattintva az éppen olvasott weboldalra alkalmazza a Felderítő és a Fókusz tételeit — ragozott alakokkal és alias-társaikkal —, és megmutatja, mi szerepel rajta, és mi nem (néma tételek). Ami releváns, egy kattintással átvehető: a szöveg a Jegyzettömbbe kerül az URL-lel és a találatokkal, az emlékeztető a Teendőkbe. Ehhez a Kutatópadnak nyitva kell lennie egy fülön. Az állapotát a Beállítások fülön látod. A kapu verziózott: ha a bővítmény újabb kaput vár, megmondja, melyik félt kell frissíteni.
Betekintés a csíkok mögéA Színkép sorfeliratára — dokumentum vagy ablak — kattintva jobb oldalt görgethető ablak nyílik a csík mögötti teljes szöveggel, fejlécében a számokkal (karakter, szó, mondat, bekezdés, olvasási idő). Így mindig látod, mit mér a csík. Ugyanarra a feliratra újra kattintva — vagy Esc-re, vagy a ✕-re — bezárul; másik feliratra kattintva átvált. A „→ Szöveg fül" gomb a csík első lapjára ugrik. A Stílustávolság mátrixának sorfeliratai ugyanígy a minták szövegét mutatják.
Stílustávolság (a Színkép alján)A korábbi Stílus fül a Színkép fül aljára költözött. A fejlécében mindig az állapota áll, a valódi okkal: működik · N minta, kevés adat, túl sok minta vagy rövid minták. A vezérlők és a feltételek listája jelzőlámpákkal mindig látszanak (legalább 3 minta, legfeljebb 60, mintánként elég szó). A Minta mérete választóban minden méret mellett ott áll, hány minta lesz belőle ezen a forráson, és hogy rendben van-e (✔/✘) — még a választás előtt. Ha a mostani nem jó, az Automatikus mintaméret gomb azt a méretet állítja be, amelyiknél a legközelebb jutsz 30 mintához; a számítás dokumentumonként vág, pontosan úgy, ahogy a mérés. A Színkép az első megnyitáskor magától lefut. Ha a Színképen ablakos nézetben egy dokumentumot választasz, a stílustávolság is azt a dokumentumot vizsgálja, amíg kézzel mást nem állítasz. A szövegeket azonos méretű mintákra vágja, és minden mintapárra kiszámolja a stiláris távolságot (Burrows-féle delta): töltelékszavak arányából, betűnégyesekből, írásjel-sűrűségből. A mátrixban a sötétebb cella a közelebbi pár. Ez nem szerzőazonosítás: nincs jelölt-lista és nincs név — a közelség közös szerzőt, műfajt, fordítót, korszakot vagy témát is jelenthet. A cellára kattintva kiírja, mi döntött: mely szavak és betűkapcsolatok kötik össze, és melyek választják el a két mintát. Erre a fülre a leghasznosabb kérdés nem az, hogy ki írta, hanem hogy hol van szakadás egy művön belül — betoldás, társszerző, későbbi átdolgozás. 2000 szónál rövidebb mintánál a mérés zajos, és erről szól is; verset egyenként nem lehet vele vizsgálni.
Korpusz-szűrők a fejlécbenA csúszkák mellett két jelölő: fontos és töltelék. Bekapcsolva az egész eszköz csak azokra az egységekre (lapokra, táblázat-sorokra) dolgozik, amelyekben van fontosnak, illetve töltelékszónak jelölt szó — keresés, Kartoték, Szóprofil, Időgép, Fókusz, Háló, Felderítő, Színkép. A darabszámok is ehhez igazodnak, és a Szóprofil összegző sorában külön kiírja, hány egység maradt hányból. A szűrés egység szinten hat, nem mondat- vagy bekezdésszinten: a lap az az atom, amire a horgonyok, kincsek és hivatkozások mutatnak, ezért mondaton belül vágni a bizonyíték-láncot szakítaná el. Őszintén a töltelék-szűrőről: mivel a töltelékszavak szinte minden lapon ott vannak, ez rendszerint alig szűr — a fontos-szűrő az, ami valóban leszűkíti a munkát.
Saját töltelékszavakA beépített töltelékszó-listák (magyar, német, angol) nem ismerhetik a te anyagod sajátosságait. A Szöveg fülön a találatszám mögött ezért van egy töltelékszó gomb: a keresett szót egy kattintással a saját listádra teszi, és a gomb pirossá válik, ha a szó már rajta van — így keresés közben, menet közben gyűjtöd őket. A lista globális: mindenhol érvényes, ahol a töltelékszavak ki vannak kapcsolva — Szóprofil, a Fókusz szabad szövegének tételei, az Ötletadó jellemző szavai. A Szóprofil sávjában a „saját lista" gomb nyitja a kezelőt: ott egyben kikapcsolható (a szavak megmaradnak), egyenként kivehető vagy az egész lista üríthető.
Weboldal betöltése (webkorpusz)A webkorpusz.py egy teljes weboldal szövegét menti ki fejezetenként, általános JSON-ba (tzlab-webkorpusz/1) — az oldal saját szerkezetéből: morzsamenü, főmenü, útvonal; a túl nagy fejezet alszint vagy év szerint bomlik. A Kutatópad ezt a JSON-t közvetlenül olvassa: egy fejezetfájlból annyi dokumentum lesz, ahány oldal van benne, [Fejezet] Cím névvel, az eredeti bekezdésekből, kitöltött forráslappal (URL, dátum, morzsamenü). A betöltés hozzáad, nem cserél; azonos nevű dokumentum frissül. Az egész kimeneti mappa is megnyitható — az index.json-t ilyenkor csak tájékoztatásként olvassa. Az olvasóban a lap fejlécén ↗ eredeti oldal link visz vissza a forrásra.
Összefoglaló: miről szól, kiugrók, olvasási időMiről szól — tíz szóban: a leggyakoribb tartalmi szavak, a töltelékszavak (a beépítettek és a sajátjaid) nélkül, szótő szerint összevonva, a leggyakoribb alakban kiírva; a fontosnak jelöltek borostyánnal. Dokumentumonként is ott az öt legjellemzőbb. Kiugrók (legalább 4 dokumentumtól): melyik dokumentum lóg ki a többi közül mondathosszban, a számok sűrűségében vagy az idegen (angol, német) töltelékszavak arányában — legalább 1,5 szórásnyira; a lista-jellegű dokumentumok kimaradnak a mondathossz-összevetésből. Olvasási idő: percenként kb. 200 szóval számolva, a korpuszra és dokumentumonként — a munka tervezéséhez.
Összefoglaló: tájékozódásA számok alatt három kártya segít eligazodni, mielőtt elemzésbe fogsz — mind mérés, a program szöveget nem ír. Időtáv: a legkorábbi és legkésőbbi évszám, évtizedenkénti sáv, a leggyakoribb évek. Az egyszer említett, a többitől 30 évnél messzebb eső számot kiugróként külön kiírja — gyakran nem évszám, hanem darabszám („1175 áldozat"). Szereplők: hány kurált név és még hány jelölt vár a Kartotékon, az öt leggyakoribb a lapok számával. Adatminőség jelzőlámpával: több dokumentumon átívelő ismétlődő bekezdések (sablon-gyanú: menü, lábléc, oldalsáv — ezek torzítják a szóstatisztikát), OCR-zaj (szokatlan karakterek, széttört szavak, sorvégi elválasztás) és nyelvkeverés. Az évekre és nevekre kattintva a Szöveg fülön keres.
Összefoglaló: szövegszámokAz Összefoglaló tetején a látható korpusz összesítése áll — dokumentum, egység, karakter, szó, mondat, bekezdés, átlagos mondathossz —, dokumentumonként pedig a fejléc alatt ugyanez. A fejléc szűrőit és a demó módot követi. A mondatvég a pont, kérdőjel, felkiáltójel, ha utána nagybetű vagy nyitó idézőjel jön; a dr., pl., stb., ill., kb. és a hasonló rövidítések, valamint a dátumok pontja (1956. október) nem számít. Ha egy dokumentumban sok a bekezdés, de kevés a mondatvég, lista-jellegű jelölést kap: felsorolás vagy címlista, ahol a szó/mondat arány nem értelmezhető.
Demó módA fejléc Demó gombja egy demócsomagot tölt be elszigetelten és átmenetileg. A saját korpuszod, kartonjaid, kincseid, listáid félre kerülnek; a demó alatt semmi nem íródik a böngésző tárolójába, minden a memóriában marad. A „Kilépés a demóból" — vagy egyszerűen a lap újratöltése — a saját anyagodat pontosan visszahozza. A demó ideje alatt a fejléc alatt lila sáv jelzi, hogy nem a saját munkádban vagy. A csomagot a neb_demo_letolto.py szkript állítja elő a neb.hu oldalairól, eredeti szöveggel — a Kutatópad nem ír és nem ír át szöveget, mert egy átfogalmazott anyagon más következtetést vonna le, aki ismeri az eredetit. A csomag fájlból tölthető be, vagy URL-ről, ha a szerver engedélyezi (CORS).
Beállítások fülA Súgó előtti fül a megjelenítést és a viselkedést szabályozó kapcsolóké: a Szóprofil színezése (logaritmikus vagy lineáris), a gyűjtött listák kezelője, és a fejléc szűrőinek állapota. Ami a korpuszt vagy a kurált réteget érinti, az a saját fülén maradt.
SzóprofilSzóhossz-vödrös gyakoriságtábla; a részletek a fejléc ⓘ jelénél. Egy szóra kattintva keres a Szövegben — „szálba gyűjtés" módban viszont kosárba teszi, és a kosárból egy gombbal szálat indítasz.
Rétegek● nyers · ● levezetett · ◐ jelölt · ● kurált · ○ nincs adat. A fül jelvénye mutatja, honnan jön a tartalma.
Hangos bemutatókVezetett, felolvasott végigjárás — a kurzor magától mozog, a narrátor-panel elmondja, mi történik, és bármelyik fejezethez visszaléphetsz. A bemutató demó módba kapcsol: a saját korpuszod, kincseid és műveid félrekerülnek, semmi nem íródik a böngésző tárolójába, és kilépéskor pontosan visszaállnak. Magyar hang hiányában némán, feliratozva megy.
Műhely: hiányból kutatási feladatAz összevetés nemcsak megmutatja, mi maradt ki — vissza is vezet a kutatáshoz. A „nyoma sincs" zseton mellett a ✎ jellel egy kattintással teendő készül belőle („Beépíteni vagy elvetni: …"). Annál a szakasznál, ahol van hiányzó bizonyíték vagy nincs megfelelő fejezet a kéziratban, két gomb jelenik meg: a → Fókusz a hiányból fókuszt épít a szakasz címéből, jegyzetéből és csak a kéziratból hiányzó kincsek szavaiból (amit már beépítettél, azt nem kell újra keresni), átvisz a Fókusz fülre és kitölti az űrlapot — a tételeket te sorolod be és te indítod az elemzést; a ✎ Teendő pedig a szakaszról készít emlékeztetőt. Mindkettő a Műszerfal naplójába kerül. Ezzel kerek a kör: kutatás → bizonyíték → kézirat → hiány → új kutatás.
Műhely: kézirat-összevetésA megnyitott mű alján a Hol tartunk szakasz: beolvasod a kéziratot (.docx, txt vagy md), és a Kutatópad megmondja, mi került már bele. A kézirat szövege nem kerül a korpuszba — a saját írásod nem forrás —, a böngésződben marad, amíg nem törlöd. Három állapot, és a középsőt sosem mondja késznek: szó szerint benne (a kincs horgonya pontosan megvan — megbízható), valószínűleg (a kulcsszavak legalább 45%-a egy bekezdésben együtt áll, szótő szerint — gyenge jel, nézd meg; a zseton mellett az arány), nyoma sincs. Szakaszonként kiírja, hány szó van a kéziratban, melyik vázlat-szakasznak nincs megfelelője a kéziratban, és melyik kézirat-fejezet hiányzik a vázlatból. Az állításoknál a felismerés a leggyengébb: egy tézis prózában szétkenve jelenik meg, ezért ott a „valószínűleg” csak annyit jelent, hogy a tézis kulcsszavai megjelennek.
MűhelyMű-hely: a készülő mű helye. A készülő írások — cikk, tanulmány, könyvfejezet — nyilvántartása, a Műszerfal előtt. Nem szövegszerkesztő: a kézirat a saját programodban él, ide a linkje kerül. Minden műnek van vázlata: szakaszcímek, szakaszonként pár soros jegyzet, és szakaszonként hozzákötött Kincsek és Állítások. Ezért éri meg: egy pillantásra látszik, melyik szakasz mögött nincs bizonyíték (piros bal sáv), külön listában a fel nem használt kincsek (összegyűjtötted, de egyik műben sem használtad), és a Hivatkozások gombbal kész blokkot másolsz a kéziratba lábjegyzetnek. A törölt kincsre mutató hivatkozást külön jelzi. A műhely fogyasztja a bizonyítékot, nem termeli: a vázlat a te szöveged, és sosem válhat bizonyítékká.
Teljesítmény-naplóMinden fontos művelet — betöltés, keresés, kartoték, fókusz-elemzés, színkép, szóprofil — magától mérődik, és körgyűrűs naplóba kerül (legfeljebb 600 esemény). A napló nem megy sehova: a lap bezárásával elvész, amíg le nem töltöd. A mért kód maga változatlan: a mérés kívülről, burokban történik, hogy ne torzítsa azt, amit mér. A jelentés tartalmazza a gépet, a böngészőt, a korpusz méretét, a JS-memóriát és a foglalt tárhelyet is.
TZlabKutatópad — egy korábbi kutatási projekt burkából nőtt ki. Egyfájlos, offline is fut, a korpusz a böngésződben marad.