BeillesztésA „Szöveg beillesztése…" gombbal vágólapról is behozhatsz anyagot: adsz neki nevet, és ugyanúgy lapokra bomlik, mint a fájlok. Név nélkül időbélyeges nevet kap.
BetöltésDobd az ablakra a fájlokat, vagy nyiss mappát — a mappát az almappáival együtt járja be (hat szint mélyen), a rejtett és a technikai mappákat kihagyva. Az almappában talált fájl neve elé kerül az útvonala (1957/jegyzokonyv.pdf), így a fájllistában megkülönböztethető és szűrhető. A beolvasás végén kiírja, hány fájl hány mappából jött, és mennyi maradt ki nem támogatott formátum miatt. TXT, MD, JSON, DOCX, PDF, CSV, XLSX — a képek kimaradnak. Szkennelt PDF-ből nincs szöveg: azt előbb OCR-ezni kell.
KereszttáblaNem tölt be semmit: a Betöltés fülön beolvasott táblázatos forrásokon dolgozik, és a kikapcsolt dokumentum itt sem szerepel. Egy cellára kattintva ugyanazt az értéket keresi minden aktív forrásban — a táblázatokban teljes rekordként, a szöveges forrásokban lapként. Több érték kattintható össze, és a „mind egyszerre" pipa dönti el, hogyan: bepipálva ÉS — csak az a rekord találat, amelyikben mind szerepel (szűkítés); kivéve VAGY — bármelyik érték elég (gyűjtés, például öt név egyszerre). Minden találat mellett ⚑ Kincs és ✎ Teendő gomb, tehát a felfedezés bekerül a bizonyítékláncba. Nincs master és slave — minden forrás egyenrangú. Az „ékezet nélkül is egyezzen" kapcsoló alapból ki van kapcsolva: így az ékezethiba is látható marad, ami adathibánál gyakran maga a lelet. A gyakori értékre figyelmeztet, mert ami ezer rekordban ott van, az nem azonosít.
Táblázat: CSV és XLSXEgy sor = egy kutatási egység, tehát a keresés, a Fókusz, a Kincsek és az Állítástár ugyanúgy dolgozik rajta, mint egy könyvlapon — csak a hivatkozás nem „143. lap", hanem „szemelyek.xlsx · Nyilvántartás · 184. sor". Excelnél munkalapot választasz; a fejlécsort magától javasolja, de átállítható. A beolvasás az első teljesen üres sorig tart: az egy-egy üres cella nem baj, de az utána következő másik táblát vagy jegyzetet nem találgatja ki — arról figyelmeztet. Oszlopok kikapcsolhatók, és megjelölhető, melyik a név, az év és a hely: ettől lesz pontos az Időgép és a térkép. A CSV kódlapját (UTF-8, Windows-1250) és elválasztóját (pontosvessző, vessző, tab) magától felismeri.
Előre-hátraA fejléc ← → gombja a saját lépéseidet követi: fül, megnyitott lap, keresés, kiválasztott év. Alt+balra / Alt+jobbra billentyűvel is. Az utolsó 60 lépés marad meg.
Betöltés-jelzőBeolvasás közben piros állapotsor mutatja a készültséget: hányadik fájlnál tart a program hányból, százalékban és sávval, mellette az éppen olvasott fájl neve — PDF-nél az oldalszámmal együtt (2018_3.pdf — 60/73 oldal). A végén zöld összegzés: hány fájl olvasódott be, hány frissült, mennyi egység lett a korpuszban és mennyi ideig tartott. Ha valamelyik fájl elhasalt, a darabszám mellett piros jelzés áll, alatta a hibaüzenetek, és a napló is rögzíti. Így egy több száz fájlos mappánál sem kell találgatni, hol tart vagy mi maradt ki.
Korpusz törléseA „Korpusz törlése" gomb rákérdez, és megmutatja, mi tűnik el: hány dokumentum, hány egység, és hány kurált tétel veszíti el a forráshelyét. Alapból csak a dokumentumok törlődnek — a kincsek, kartonok, állítások, teendők és negatív leletek megmaradnak, árva jelöléssel, hogy egy új kiadás betöltésekor a horgonyból újraköthetők legyenek. Ha tényleg tiszta lapot akarsz, külön ki kell pipálni a „kurált réteget is töröljem" jelölőt, ami mellett ott áll, pontosan mennyi tétel esne áldozatul. Az óranyilvántartás, a napló és a beállítások egyik esetben sem törlődnek.
Dokumentum törléseA fájltábla utolsó oszlopában minden sor végén van egy ✕: a dokumentum kivehető a korpuszból. Szűrés esetén a „Szűrtek törlése" gombbal az egész szűrt halmaz egyszerre. Törlés előtt a program megmondja a következményeit: hány kincs, teendő és hivatkozás veszíti el a forráshelyét, és hány forráslapon törlődik a függés-hivatkozás. A kurált réteg nem vész el: a kincs szövege, a megjegyzésed és a bizonyíték-szerep megmarad, csak ⚠ törölt forrás jelöléssel — így az állítás nem marad alátámasztás nélkül csendben. A megmaradó dokumentumok kincsei a horgonyból újrakötődnek a helyes lapra.
Sok dokumentumChat-archívumnál vagy nagy gyűjteménynél a fájllista fölött van névszűrő, mellette „Mind be" és „Mind ki", amelyek csak a szűrt halmazra hatnak. Ha a dokumentumnév szögletes zárójeles forrás-előtaggal kezdődik ([chatgpt] …), a program forrásonként összegez — a jelvényre kattintva egy mozdulattal arra a forrásra szűkít, és onnan kapcsolható ki vagy be az egész.
Ki- és bekapcsolásA Betöltés fájltáblájában a bal oldali jelölővel bármelyik dokumentum kikapcsolható: kimarad a keresésből, a folyamatos olvasásból, a kartotékból, a szóprofilból és a fókuszból is — de a korpuszban marad, egy kattintással visszajön. Párhuzamos kiadások, fordítások összevetéséhez.
Oldal-egységA jelölős (===== N. oldal =====) szöveg oldalankénti, a címsoros dokumentum fejezetenkénti, a többi ~2500 karakteres lapokra bomlik. PDF: fizikai oldal.
OlvasásÜres keresőmezőnél a Szöveg fül a teljes korpuszt mutatja folyamatosan, fájlonként címsorral — görgetve tölti a következő lapokat. A lapszámra kattintva az olvasóba ugrik.
SzövegRagtűrő keresés magyar szövegben (tő = a 6-nál hosszabb szó utolsó két betűje nélkül). A „pontos alak" kikapcsolja a ragtűrést és szóhatárhoz köti a keresést: a „jel" ilyenkor nem találja a „jelentés"-t, sem az „életjel"-t. A sáv a találatok eloszlása; kattintva ugrik. Az olvasóban ←/→ lapoz.
KartotékTáblázatos forrásnál az oszlopnevek nem lesznek jelöltek (minden sorban ott vannak, tehát nem tartalom), és a szóprofil töltelékszó-listájába is bekerülnek. Nagybetűs szókapcsolatok, amik legalább N oldalon előfordulnak — jelöltek. Elfogad/Elvet döntésed megmarad. A név kattintva keres a Szövegben.
TérképA „Helyek keresése" a kartoték jelöltjeit veti össze a beépített névtárral — internet nélkül. Ismeri a ragozott alakot („Genfben") és a magyar történelmi neveket („Pozsony"). A jelölő mérete az említések száma; kattintva ugorhatsz a szöveghez. Ha egy helynév egy nagybetűs futam közepén áll („Kovács Péter Genfben"), a program a futam szavait külön is megnézi a névtárban — a buborékban ilyenkor szövegrész a forrás jelölése. Ha egy kurált hely nincs a névtárban, az „Ismeretlenek keresése online" gomb kérdezi meg a Nominatimtól — másodpercenként egyet, és az eredmény megmarad.
Térkép: keresés és a nem-helyekA térkép sávjában van kereső: ahogy gépeled a hely nevét (mai vagy történelmi alak), a térkép magától ráközelít (kb. ±120 km-es kivágás, Leafletnél 11-es nagyítás), a találatot célkereszt jelöli, a többi jelölő elhalványul, és megnyílik a buborék, a többi jelölő elhalványul, a buborék megnyílik. Több találatnál a legtöbbet említettre ugrik, és megmondja, hányat talált. A térképre pedig nem kerül fel, amit a Kartotékon személynek, szervezetnek vagy eseménynek soroltál be, illetve amit jelöltként elvetettél — a számuk a térkép állapotsorában látszik („3 nem hely"). Ha menet közben veszed észre, hogy egy jelölő téves, a buborék „nem hely" gombja személyként felveszi kurált kartonnak, és azonnal lekerül a térképről; a Kartotékon bármikor átsorolható.
Térképmódok és pontos egyezésA lenyílóban három mód: rajzolt (offline, beépített határvonalak), OSM csempe (valódi térkép a saját nézetben), Leaflet (online, teljes nagyítás és buborékok — igényre tölt be, nem növeli a fájlt). Ha nincs net, a Leaflet magától visszavált a rajzoltra. A doboz alsó sarkából húzva magasabbra vehető, és a beállítás megmarad. A „csak pontos egyezés" kikapcsolja a ragtűrést: csak a szótári alak talál, így kevesebb a téves helynév.
IdőgépÉvszám-említések oszlopa évenként; egy évre kattintva az azt említő mondatok. A kék oszlop olyan év, amelyhez kurált esemény tartozik. Térkép: b3.
FelderítőGyors próba: a keresőbe vesszővel felsorolod a szavakat, megnyomod a Keres gombot, és rögtön látod, hol sűrűsödnek a korpuszban — sávdiagram és a legsűrűbb lapok. Nem kell hozzá sem név, sem mentés: kísérletezel, és csak ha jó a találat, nyomsz Mentés-t. Név nélkül a program nevezi el: három szóig mindegyikből, hosszabb listánál a három legegyedibb szóból (amelyik a legkevesebb lapon fordul elő), a maradék darabszámával. A fejléc nem görgetődik el, tehát folyamatosan átírhatod a szavakat. Ami nem fordul elő a korpuszban, néma jelöléssel látszik; ha egyik szó sem, egy gombbal negatív leletként rögzíthető. Az „Átküldés Fókuszba" a mostani szókészletet viszi át — mentés nélkül is.
FókuszMegfordítja az irányt: nem a szövegben keresel, hanem kimondod, mi érdekel, és a korpusz felel. Jelenlét-térkép, forró lapok olvasási sorrendben, néma tételek, együttjárás, környezet, idővonal. Letölthető MD-ben, menthető a kurált rétegbe, és a prompt-híd innen viszi az AI-nak a legsűrűbb lapokat.
MűszerfalAz első fül a kutatás állása: korpusz, kincsek, teendők, állítások állapot szerint, és fókuszonként a bizonyítási helyzet (kattintva megnyílik az elemzés). Alatta időrendi napló — a kincsek, teendők és állítások saját időbélyegéből, plusz a korpusz-betöltés, fókusz-elemzés, AI-hívás és mentés eseményeiből. Szűrhető típusra és időszakra, MD-ben menthető.
ÓranyilvántartásA Műszerfalon naponta látod a ténylegesen munkával töltött időt (3 perc tétlenség után szünetel a mérés), fülre bontva, hogy mivel telt. A böngészőn kívüli munkát „+ Kézi tétel"-ként veszed fel megjegyzéssel. Kerekítés és óradíj beállítható, az egész CSV-ben és a műszerfal-jelentésben is benne van. Belső nyilvántartásnak jó — hiteles bizonylatnak önmagában nem.
Saját bizonyítékA Kincsek fülön a „+ Saját bizonyíték" olyan tételt vesz fel, ami nem a betöltött korpuszból való: saját megállapítás, másik könyv, levéltári jelzet, interjú. Megadod a szövegét és a forráshivatkozást, és ugyanúgy köthető állításhoz — az exportban külön csoportban, a hivatkozásával jelenik meg.
MűszerfalA fókusz-jelentés élén álló számok: hány állítás tartozik ide, mennyi csak mellette, vegyes, csak ellene, bizonyíték nélküli; hány nyitott teendő és hány kincs szolgál bizonyítékul. Így egy pillantásra látod, hol tart a bizonyítás — és hol nem tart sehol.
TeendőkUgyanúgy jelölsz, mint a Kincseknél, de más célból: „✎ Teendő" a kijelölésnél, vagy „+ Új teendő" forráshely nélkül. Kategóriák: ötlet, félbehagyva, ellenőrizni, egyéb; mindegyik időbélyeget kap, a pipa lezárja (a lezárás ideje is látszik). Szűrhető kategóriára és állapotra, MD-ben menthető pipálható listaként. Az „ellenőrizni" típusú teendőből a „Állítás lesz belőle" gombbal állítás készül, amihez bizonyítékot köthetsz.
KincsekOlvasás közben jelölj: kijelölt részlet („✚ Kincsbe"), egész lap (az olvasó ⚑ gombja), vagy szakasz („⟦ Szakasz innen", majd a végén „⟧ Idáig" — több lapon át is). Mindhez megjegyzés jár. A Kincsek fülön kipipálod, mi kerüljön bele, és egy MD-kéziratba mented — ez a szűkített kutatási anyag. A jelölők horgonyzottak, így másik kiadáson is visszatalálnak.
Tétel-zsetonokA mezők fölött egyetlen ragadós sávban látszik minden tétel, csoportcímkékkel — görgetés közben is kéznél van. Egy kattintás kikapcsolja: a szövegben marad, de kimarad az elemzésből, és a jelentés azonnal újraszámol, ugyanott maradva. Az időszak ugyanígy viselkedik. Az „Elemzés" gomb csak az első futtatáshoz és a mezők átírása után kell — ilyenkor kék gyűrű jelzi, hogy elavult az eredmény.
Fókusz-sablonA „Sablon mentése" a kérdéseidet külön JSON-ba teszi — korpusztól függetlenül. Másik dokumentumnál a „Sablon betöltése" visszahozza, és egy Elemzéssel máris látod, ugyanaz a kérdés mit hoz az új forráson. Ha a mezők üresek, az összes mentett fókuszod egy fájlba kerül.
ÁllítástárTézis–ellenvetés párok hitelesség-címkével: dokumentált, értelmezés, feltevés. Kézzel rögzíted, vagy az AI javasolja a prompt-híddal. Ez értelmezés, nem a szöveg ténye.
Alakok és alakcsoportokA jelölt-kinyerés a közös tő alapján gyűjti egybe a szóalakokat, és ez tévedhet: a Jelen alá bekerül a Jelenleg, Jelentős, Jelentések is, pedig ezek nem ugyanannak a szónak a ragozott alakjai. Ezért a program megvizsgálja az alakcsoport összetartozását: a fő alakhoz képest a maradéknak valódi magyar ragnak kell lennie (a tővégi hangváltozást — Imre → Imrének — figyelembe véve). Ha az alakok többsége nem ilyen, a kártya „Bizonytalan alakcsoport" figyelmeztetést kap, a felismert típus mellé (?) kerül, és az Elfogad vakon nem működik — előbb ki kell jelölni, mely alakokat fogadsz el vagy vetsz el egyenként. Rövid, egyszavas fő alaknál szigorúbb a mérce, mert ott gyakori a véletlen szókezdet-egyezés.
Ha a csoport összetartozó (például Miklós Imre · Miklós Imrének · Miklós Imrét · Miklós Imrével), az Elfogad a fő alakot veszi fel kurált kartonként, a többi alakot pedig alias-csoportba teszi alá — így a keresés, a Kartoték, a Fókusz és a Háló egy személyként kezeli őket.
Kategorizál vagy ElfogadA jelölt-kártyán két út van. A Kategorizál ugyanazt az ablakot nyitja, mint a kijelölésből való felvétel: rögtön megadod a típust (személy · szervezet · hely · esemény · hivatkozás), a szerepet, eseménynél az évet. Az Elfogad gyorsabb: kurált karton lesz belőle kategória nélkül, és a kurált nézetben bármikor besorolható a fejlécében lévő lenyílóval. A besorolatlan tételek látszanak — a kurált fejléc kiírja a számukat, a Kapcsolati háló pedig jelzi, hogy kimaradnak, mert típus nélkül nem tudja, minek rajzolja őket. Így a gyors átfutás és a gondos besorolás nem zárja ki egymást: előbb végigmész, aztán rendezel.
HivatkozásokAz ötödik kartontípus más természetű, mint a többi: a személy, szervezet, hely és esemény a szövegben lévő dolog, a hivatkozás viszont mutató a szövegen kívülre — levéltári jelzet, könyv, sajtócikk, lábjegyzet. Olvasás közben kijelölöd, és a „⊞ Kartotékba" gombbal hivatkozás típussal veszed fel; a program tippel, ha jelzetszerű a kijelölés. Fajtája és állapota van: megnézendő · megnéztem · nem elérhető — ettől lesz munkaeszköz, nem puszta lista. A Kartotékon külön zseton alatt gyűlnek, a Műszerfalon látszik, hány megnézendő vár, és MD-ben menthető lista lesz belőlük a következő levéltári naphoz. A hálóba nem kerülnek be, mert nem szereplők. Egy gombbal saját bizonyítékká tehető, ha utánanéztél — és ha később betöltöd a hivatkozott művet, a forráslap „más forrásból származik" mezőjével a függés is rögzíthető.
Felvétel a KartotékbaA Szöveg fülön kijelölt részletből a lebegő sáv „⊞ Kartotékba" gombjával kurált karton lesz: megnevezés, típus (személy · szervezet · hely · esemény), szerep vagy leírás, eseménynél év. A horgonyt a program a kijelölés környezetéből készíti, tehát a karton később is visszavisz ide — akkor is, ha közben másik kiadásra cserélted a szöveget. Ez a kurált réteg kézi útja: nem kell hozzá sem a Kartoték jelölt-listája, sem AI. Az így felvett nevek azonnal számítanak a Kapcsolati hálóban és a Fókusz elemzésében.
Háló: önálló építés, kidobás, elfogadásA forrás lenyíló dönti el, miből épüljön a háló: kurált nevek (amit már elfogadtál) vagy önállóan a szövegből — ez utóbbi a jelöltekből dolgozik, és szándékosan hibás találatokat is hoz, hogy legyen mit kigyomlálni. A kapcsolattípusok külön kapcsolhatók: ember–ember · –hely · –esemény · –időpont; hely–hely, év–év párokat soha nem húz. Az esemény lehet kurált (pontos) vagy automatikus (szólista alapján: ülés, tárgyalás, letartóztatás… — zajosabb). Az évszámok külön csomópontok, csak szereplőhöz kapcsolódnak.
A csomópont-panelen az ✕ Eldobás azt jelenti: ez nem név — kikerül a hálóból, a kurált rétegből, és a Kartotékon is elvetett lesz, tehát mindenhol egyszerre. Az él-panelen a ✕ Nem kapcsolat csak azt a párt dobja el: a nevek maradnak. Mindkettő tartósan tárolva, újraépítéskor sem jön vissza; az „eldobottak" gomb visszaengedi őket.
A ✔ Elfogadom pillanatfelvételt készít a mostani hálóról. Ezután minden újraépítéskor az új elemek szaggatottan jelennek meg, és az állapotsor kiírja, hány új név és kapcsolat jött be — így egy új kötet betöltése után csak azt kell átnézned, ami tényleg új. Ha egy elfogadott elem eltűnik (például mert törölted a forrását), azt is jelzi.
Kapcsolati hálóErő-alapú elrendezésű háló a kurált nevekből — a besorolatlanok is benne vannak, szürkével, és a csomópontra kattintva helyben besorolhatók: minden csomópont egy elfogadott személy, szervezet vagy hely, az él pedig azt jelenti, hogy ugyanazon a lapon fordulnak elő. A jelölő mérete azt mutatja, hány lapon szerepel a név, az él vastagsága a közös lapok számát. Aliasokkal és ragtűrő tővel keres, tehát a névváltozatok is számítanak. Állítható, hány közös lap kelljen egy élhez, és az évcsúszkával egyetlen évre szűkíthető — ilyenkor csak az adott évet említő lapok számítanak. A háló nem bizonyít semmit: az együtt-előfordulás nem kapcsolat. Ezért az élre kattintva megnyílnak a közös lapok idézettel; onnan ugorhatsz a szöveghez, kincset vehetsz fel, állítást készíthetsz a kapcsolatról — vagy ha átnézted és nincs köztük valódi összefüggés, negatív leletként rögzítheted.
JegyzettömbA korpusz előszobája: ide másolhatsz netről vagy máshonnan hozott szöveget, amiről még nem tudod, hitelt érdemel-e. A tételek egymás alatt állnak, szerkeszthetően; cím, forrás-URL, szöveg, megjegyzés és állapot (átnézendő · hasznos · kidobandó) tartozik hozzájuk. Egyetlen elemzés sem látja — se keresés, se Szóprofil, se Kartoték, se Színkép —, és közvetlenül nem lehet belőle bizonyíték: ez szándékos, mert így nem kerülheted meg a forráskritikát. Három kijárata van: → Korpuszba (dokumentummá válik, és a forráslap előre kitöltve jön: weboldal-típus, az URL a jelzet mezőben, a dátum, plusz a figyelmeztetés, hogy a hitelessége nem ellenőrzött); → Kincsbe saját bizonyítékként, ha csak egy idézet kell belőle; → Hivatkozásba, ha még el sem olvastad, és csak a link kell megnézendőként. A Műszerfalon látszik, hány átnézendő jegyzet vár. MD-ben állapot szerint csoportosítva menthető.
Negatív leletA kutatás történetének nemcsak az a része, amit megtaláltál, hanem az is, amit megfelelő módszerrel kerestél, de nem találtál. Az Állítástár alján rögzíthető: mit kerestél, milyen módszerrel, mi lett az eredmény (nem találtam · részben · bizonytalan), és a saját megjegyzésed. A keresési teret — hány dokumentum, hány egység, mi volt kikapcsolva, éltek-e aliasok — és a dátumot a program rögzíti magától, mert e nélkül a negatív lelet semmit nem ér. Két helyről indítható egy gombbal: nulla találatos keresésnél a Szöveg fülön, és a Fókusz néma tételeiből. Minden leleten ott áll a záradék: ettől még nem állítható, hogy a keresett dolog nem létezett — csak az, hogy ebben a keresési térben, ezzel a módszerrel nem volt megtalálható.
ForráskritikaA Betöltés fájltáblájában minden dokumentum mellett ott a forráslap: forrástípus (eredeti irat, másolat, visszaemlékezés, másodlagos feldolgozás, sajtó, weboldal…), elsődleges vagy másodlagos, szerző, keletkezés, bibliográfiai jelzet, megbízhatósági megjegyzés és a lehetséges torzítás. A program nem minősít — te dokumentálod a saját forráskritikai ítéletedet, és üresen hagyva is minden működik. Egyetlen mező viszont megváltoztatja a következtetést: a „más forrásból származik". Ha megjelölöd, hogy egy dokumentum egy másik itteni forrásból merít, az Állítástár független forrásokban számol, nem kincsek darabszámában — három átvétel ugyanabból az iratból egy bizonyíték. Ilyenkor az állapot nem „alátámasztott · 3", hanem „egy forrásra megy vissza · 3 (1 forrás)", és a bizonyítéksoron látszik a forrás típusa meg a ⤴ jel, hogy honnan merít.
Bizonyíték-láncAz állítás alá a „+ bizonyíték hozzárendelése" gombbal köthetsz Kincseket mellette · ellene · kapcsolódó szerepben (a címkére kattintva vált). Az állapot ebből számolódik — nincs bizonyíték, alátámasztott, ellentmondásos, cáfoló —, nem te állítod be. Az állítás fókuszhoz is köthető: a fókusz-jelentés végén megjelenik az állapotával. A Kincsek fülön látszik, melyik részlet hány állításhoz van kötve. Az egész MD-ben menthető.
ÖsszefoglalóKétféle. A gépi kivonat a leggyakoribb tartalmas szavakat tömörítő mondatokat emeli ki — kiemelés, nem értelmezés. A kurált összefoglaló a prompt-hídból vagy csomagból jön.
Archívum-feldolgozásRejtett funkció: a fejléc ▤ gombját 10 másodpercig nyomva tartva jelenik meg a Betöltés fül alján a chat-archívum panel, és ugyanígy tüntethető el. Szerveren futó változatban tölti be a beszélgetéseket korpuszként — beszélgetésenként egy dokumentum, üzenetenként egy lap, fajta és dátum szerint szűrve. Helyi fájlból futtatva nincs mit lekérnie. Chat-archívumnál a Szivárgás-őrt hagyd bekapcsolva.
Mikor kell AI?Javaslat: először használd egy darabig AI nélkül. Az első két réteg — a nyers szöveg és a belőle számolt adatok — magától él, a harmadikat, a kurált réteget pedig kézzel is építheted: kartonok, kincsek, állítások, teendők. Ha eljön az ideje, érezni fogod — akkor, amikor ugyanazt a mozdulatot már századszor ismételnéd, vagy amikor a korpusz nagyobb, mint amennyit egy ember végigolvas. Addig a prompt-híd is elég: nem kell hozzá kulcs, nem kerül pénzbe, és te látod, mi megy ki és mi jön vissza.
Szivárgás-őrA Betöltés fülön kapcsolható fék: minden kimenő prompt átvizsgálva, mielőtt vágólapra kerülne vagy elindulna az API felé. Felismeri az API-kulcsot, tokent, jelszavas kapcsolati sztringet, e-mail címet, bankszámlát; mellé saját tiltólistát adhatsz meg soronként, és bekapcsolható, hogy a Kartotékban elfogadott nevek is védettek legyenek. Találatnál blokkoló ablak jön: Mégse (ajánlott) vagy maszkolva küldés, ahol a találatok helyére [ANONIM-n] kerül — a válasz beolvasásakor a Kutatópad visszateszi az eredetit, hogy a horgonyok feloldódjanak. Chat-archívumnál ez nem formalitás: a régi beszélgetésekben kulcsok és ügyféladatok lehetnek.
AI-kulcsA Betöltés fülön megadható OpenAI-, Anthropic- vagy Mistral-kulcs (vagy saját proxy-végpont). Ekkor a hidaknál megjelenik az „AI futtatása most", és a nevek/események/állítások kinyerése az egész korpuszon, lapcsomagonként is lefuttatható. Kulcs nélkül minden működik, csak másolással.
Prompt-hídNincs API-kulcs és nincs költség: az eszköz promptot gyárt a választott lapokból, te beviszed egy chat-AI-ba, a választ visszailleszted. A JSON körüli kerítést, bevezetőt, elgépelt vesszőt elnézi.
HorgonyMinden kurált tétel szó szerinti részletet tárol a szövegből, nem lapszámot. Ezért egy másik kiadáson, másik fájlon is megtalálja a helyét — a „→ N. lap" link odaugrik.
Projekt-csomagA Betöltés fülön a „Projekt mentése" egy JSON-ba teszi a korpuszt, a kurált réteget, a kartoték-döntéseket és a szálakat. Ez a megosztható, archiválható forma.
AliasokA Szóprofilban „alias-gyűjtés" módban összekattintod azokat az alakokat, amelyek ugyanazt jelentik — elgépelés, szinonima, névváltozat, ragozott alak, amit a gépi tő nem fogott össze. Az összevonás után a keresés, a Kartoték, a Szóprofil, a Fókusz és a Kereszttábla egy szóként kezeli őket, a vezéralak nevén. Mivel ez értelmezés és nem tény, az „aliasok élnek" kapcsolóval egy mozdulattal visszanézhető a nyers állapot, a csoport pedig bármikor bontható. A csoportok külön JSON-ban menthetők és másik korpuszra ráhúzhatók; a projekt-csomagban is utaznak.
ÖtletadóKísérleti fül az írói fantáziának. Összekattintod, miből dolgozzon — jellemző szavak, a Fókusz fogalmi párjai, kurált nevek, szó szerinti kincsek, a Színkép mért stílusjegyei —, kézzel is hozzátehetsz részletet, vagy betöltesz egy korábbi MD-t alapanyagnak. Két lépcső: előbb vázlat, amit szabadon átírhatsz (vagy magad írsz meg, akár fájlból), és csak abból lesz szöveg. Kulcs nélkül a prompt-híddal megy, kulccsal egy gombbal. A kimenet generált anyag: a Kutatópad nem adja a korpuszhoz, nem lesz belőle bizonyíték, és semmilyen elemzés nem használja fel — viszont a vázlattal és a teljes prompttal együtt magától fájlba mentődik, hogy megismételhető legyen. Ha szerzői jogvédett részletet illesztesz be, az API-n kimegy egy harmadik félhez: a Szivárgás-őr a titkokat fogja, a szerzői jogot nem.
Színkép — eloszlás nézetA „Megjelenítés" lenyílóval átválthatsz σ-profilra: minden csík egy vonal, a vízszintes tengelyen az 54 sáv, függőlegesen pedig az, hogy az adott érték hány szórásnyira van a most mért csíkok átlagától. A sávozott mező ±1σ (a minták kétharmada) és ±2σ (95%) — ami ezen kívül fut, az ebben a halmazban kiugró. Fontos különbség a rácshoz képest: a rács a rögzített szabványhoz viszonyít, az eloszlás a most betöltött anyaghoz. Egy pontra kattintva megjelenik az adott sáv haranggörbéje, rajta a többi csík helyzete és a kiválasztott σ-értéke. Négy csíknál kevesebbnél szól, hogy az eloszlás nem mond sokat.
SzínképMinden szöveg egy rögzített, 54 sávos mérési szabvány szerint kap színképet: szóhossz (1–15 betűs szavak aránya), ritmus (mondathossz átlag, szórás, ferdeség, rövid/hosszú/egyszavas arány, tagmondat), ciklikusság (a mondathossz-sorozat spektruma lassú/közepes/gyors sávban, a vesszők ritmusa, a szavak visszatérési távolsága), szövet (szóhossz, gazdagság, egyszeri szavak, Zipf-lefedettség, toldalékoltság), kötőanyag (kötőszó, névmás, tagadás, kérdőszó, névelő, igekötő, én-arány), írásjel (kilenc jel sűrűsége), felszín (tulajdonnév, szám, betűszó, párbeszéd, sortörés). A sávrend és a referencia-tartományok nem változnak — ez teszi összevethetővé a tavaly és a jövőre mért szöveget. A cellában a nyers szám, a szín a szabvány-tartományban elfoglalt hely; satírozva, ha kevés hozzá a szöveg. Két skála: a rögzített szabvány, vagy az adott korpusz szélsőértékeihez feszítve (különbségek kiemelésére). Az „egy dokumentum, ablakonként" nézet spektrogram: a szöveg mentén látszik, hol változik a színkép. A kötőanyag- és toldalék-sávok magyar szólistával mérnek, más nyelven bizonytalanként jelennek meg.
StílusA szövegeket azonos méretű mintákra vágja, és minden mintapárra kiszámolja a stiláris távolságot (Burrows-féle delta): töltelékszavak arányából, betűnégyesekből, írásjel-sűrűségből. A mátrixban a sötétebb cella a közelebbi pár. Ez nem szerzőazonosítás: nincs jelölt-lista és nincs név — a közelség közös szerzőt, műfajt, fordítót, korszakot vagy témát is jelenthet. A cellára kattintva kiírja, mi döntött: mely szavak és betűkapcsolatok kötik össze, és melyek választják el a két mintát. Erre a fülre a leghasznosabb kérdés nem az, hogy ki írta, hanem hogy hol van szakadás egy művön belül — betoldás, társszerző, későbbi átdolgozás. 2000 szónál rövidebb mintánál a mérés zajos, és erről szól is; verset egyenként nem lehet vele vizsgálni.
Korpusz-szűrők a fejlécbenA csúszkák mellett két jelölő: fontos és töltelék. Bekapcsolva az egész eszköz csak azokra az egységekre (lapokra, táblázat-sorokra) dolgozik, amelyekben van fontosnak, illetve töltelékszónak jelölt szó — keresés, Kartoték, Szóprofil, Időgép, Fókusz, Háló, Felderítő, Színkép. A darabszámok is ehhez igazodnak, és a Szóprofil összegző sorában külön kiírja, hány egység maradt hányból. A szűrés egység szinten hat, nem mondat- vagy bekezdésszinten: a lap az az atom, amire a horgonyok, kincsek és hivatkozások mutatnak, ezért mondaton belül vágni a bizonyíték-láncot szakítaná el. Őszintén a töltelék-szűrőről: mivel a töltelékszavak szinte minden lapon ott vannak, ez rendszerint alig szűr — a fontos-szűrő az, ami valóban leszűkíti a munkát.
Saját töltelékszavakA beépített töltelékszó-listák (magyar, német, angol) nem ismerhetik a te anyagod sajátosságait. A Szöveg fülön a találatszám mögött ezért van egy töltelékszó gomb: a keresett szót egy kattintással a saját listádra teszi, és a gomb pirossá válik, ha a szó már rajta van — így keresés közben, menet közben gyűjtöd őket. A lista globális: mindenhol érvényes, ahol a töltelékszavak ki vannak kapcsolva — Szóprofil, a Fókusz szabad szövegének tételei, az Ötletadó jellemző szavai. A Szóprofil sávjában a „saját lista" gomb nyitja a kezelőt: ott egyben kikapcsolható (a szavak megmaradnak), egyenként kivehető vagy az egész lista üríthető.
Beállítások fülA Súgó előtti fül a megjelenítést és a viselkedést szabályozó kapcsolóké: a Szóprofil színezése (logaritmikus vagy lineáris), a gyűjtött listák kezelője, és a fejléc szűrőinek állapota. Ami a korpuszt vagy a kurált réteget érinti, az a saját fülén maradt.
SzóprofilSzóhossz-vödrös gyakoriságtábla; a részletek a fejléc ⓘ jelénél. Egy szóra kattintva keres a Szövegben — „szálba gyűjtés" módban viszont kosárba teszi, és a kosárból egy gombbal szálat indítasz.
Rétegek● nyers · ● levezetett · ◐ jelölt · ● kurált · ○ nincs adat. A fül jelvénye mutatja, honnan jön a tartalma.
TZlabKutatópad — egy korábbi kutatási projekt burkából nőtt ki. Egyfájlos, offline is fut, a korpusz a böngésződben marad.